Hallgasd meg, Izráel pásztora
Hallgasd meg, Izráel pásztora
És Józsefnek vezérlő Ura,
Kit őrizsz, mint egy juhnyájat,
Fordítsd hozzánk szent orcádat!
Aki ülsz a Kérubimon,
Jelenjél meg világoson!
Úr Isten, térj hozzánk ismétlen,
Őrizz meg minden gonosz ellen!
Nyújtsad világosságodat,
Fordítsad ránk irgalmadat,
Térítsd hozzánk szent orcádat,
És semmi nekünk nem árthat!
Ó, Úr Isten, vajon míg tartod
Mirajtunk a te nagy haragod?
Míg veted meg kérésünket?
Könnyhullatást kenyér helyett
Adál nékünk, és itattál
Minket nagy könnyhullatással.
Te minket feddődésbe ejtél,
Szomszédinkkal nem becsültetél;
Az ellenségnek lőnk csúfja!
Tarts meg, seregeknek Ura!
Világosítsd színed rajtunk,
És nem lesz semmi bántódásunk!
A szőlőtövet Egyiptomból,
Elhozád szolgálat házából,
És a jó földbe plántálád,
Honnan a népet kihajtád;
E tágas téren nagy messze
Ő gyökere kiterjede.
Ő széles árnyéka kiterjedt,
Béfödte a magas hegyeket,
Az ő vesszei magasak,
Felnőttek, mint a cédrusfák,
Ágait mind a nagy vízig,
Kiterjeszté a tengerig.
Miért tördeléd el gyepűjét,
Hogy eresztél belé más népet,
Ki szőleit leszaggatá?
Még gyökerét is kitúrá!
A vadak kinyűvék szörnyen!
Hogy engedéd ezt Úr Isten?
Uram, ismétlen térj mihozzánk,
Mennyekből szemed fordítsd reánk,
És látogasd meg a szőlőt,
Melyet jobb kezed ültetett,
Nézd meg a csemetét végre,
Kit szerzél dicsőségedre!
Tűzzel megint megégettetik,
Teljességgel elpusztíttatik
Haragodnak nagy tüzében.
Nyújtsd kezedet, ó, Úr Isten,
Az emberre, kit kezeddel
Magadnak erősítettél.
És mi el nem térünk tetőled,
Csak életünket erősítsed,
És dicsérjük szent nevedet,
Úr Isten, vigasztalj minket!
Világosítsd színed rajtunk,
És mi nyilván megtartatunk.
Home