Hajtsd hozzám, Uram, füledet
Hajtsd hozzám, Uram, füledet,
És hallgasd meg kérésemet,
Mert igen szegény vagyok,
Az én szükségim nagyok.
Tartsd meg testemet, lelkemet,
Tekintsd kegyes életemet,
Szolgádhoz térjen kedved,
Ki bízik csak tebenned!
Hozzád mindennap óhajtok,
Nagy szükségemben kiáltok;
Te nagy irgalmad szerint
Kegyelmezz meg óránkint!
Szolgád lelkét vigasztald meg,
Uram, kiáltásom halld meg,
Mert szívemet e végre
Emeltem fel az égre!
Uram, jókedvű s édes vagy,
A te irgalmasságod nagy,
Minden emberhez pedig,
Ki hozzád esedezik.
Hallgasd meg azért kérésem,
És nézd meg esedezésem:
Tekintvén kegyelmedre,
Figyelmezz beszédemre!
Nagy szükségemben óhajtok,
Tehozzád szívből kiáltok,
És te engem meghallgatsz,
Nyavalyámban el nem hagysz.
Ugyan nincs sehol több Isten,
Ki hozzád hasonló légyen,
Nincsen több erős Isten,
Ki ily dolgot tehessen.
E világon minden népek,
Kiket teremtél, eljőnek,
És imádnak tégedet,
Dicsőítik nevedet.
Mert te nagy és hatalmas vagy,
Csudatételed sok és nagy;
Te vagy egyedül Isten,
Sehol Isten több nincsen.
Vezess, Uram, útaidban,
Hogy járjak igazságodban,
És csak arra hajtsd szívem,
Hogy szent nevedet féljem.
Néked, Uram, hálát adok,
És teljes szívből vigadok,
Mindörökké nevednek
Dicséretet éneklek.
Mert megkegyelmezél nékem,
A pokolból kivőd lelkem;
Feltámasztál újonnan,
A mélységből kihozván.
Imé, az istentelenek,
Uram, reám dühödtenek,
Kik csak hatalmaskodnak,
Semmit reád nem adnak.
De te, irgalmas Úr Isten,
Igaz vagy természetedben,
Jó, hív és engedelmes,
Haragra késedelmes.
Tekints reám, kegyelmezz meg,
Uram, szolgádat segítsd meg!
Szolgáló leányodnak
Fiát foglald magadnak!
Home