Úr Isten, kérlek, kegyelmezz nékem
Úr Isten, kérlek, kegyelmezz nékem,
És kegyelmedből könyörülj énrajtam,
Bűneimből tőled megtisztíttassam,
Nagy irgalmaddal végy körül engem!
Törüld el az én nagy bűneimet,
Mosogass jól meg fertelmességimből,
Amikkel fertéztetem éltemet:
Tisztítsad el nagy kegyelmességedből!
Mert ismerem jól gyarló voltomat,
És bűnöm mindenkor forog előttem,
Melyet csak teellened cselekedtem,
Mely miatt tészek én nagy siralmat.
Vétkeztem a te szemeid előtt,
Melyért engemet méltán megbüntethetsz,
Rám vethedd kemény ítéletedet,
Mindazonáltal igazán ítélhetsz.
Mert íme, látom, nyilván jól értem,
Hogy én a gyarlóságban fogantattam,
Vétekben az én anyámtól származtam,
Szüleim bűnös véréből lettem.
De te az igazságot szereted,
És igen kedveled a tiszta szívet,
És a te titkos bölcsességedet
Nagy kegyelmesen nékem megjelented.
Hints meg, Uram, engemet izsóppal,
És én azontúl tisztán megújulok;
Moss meg engem, és szépen megtisztulok,
És fejérb lészek a tiszta hónál.
Hogy örvendezhessen az én szívem,
Add, hogy megértsem te nagy irgalmadat,
És megvidul minden én tetemem,
A te haragod melyet összerontott.
Színedet rejtsd el vétkeim elől,
Fertelmes bűneimet ne tekintsed,
Haragos orcád énrólam elvégyed,
Tisztíts meg engem minden bűnömből!
És teremts tiszta szívet énbennem,
Dolgomat mindig jóra vezéreljed,
Az erős lelket újítsd meg bennem,
Hogy kedves légyen életem előtted!
Ne vess el engem szent színed elől,
És ne vedd el szent Lelkedet éntőlem,
Sőt szerezz teljes örömet énbennem,
Tégy bizonyossá engedelmedről!
Indíts szívemben nagy vigasságot,
És engem vidám lélekkel erősíts,
Értsem örömmel nagy irgalmadat,
Kegyelmességgel engemet bátoríts!
És példa lészek erről mindennek,
A bűnösöket utadra tanítom,
Bűnükből hozzád térésre indítom,
Hogy csak tebenned reménykedjenek.
Ó, én Istenem, én idvességem,
Szabadíts meg e vérrel buzgó bűntől,
Hadd énekeljen örökké nyelvem
Te igazságos szent ítéletedről!
Nyisd meg azért az én ajakimat,
Hogy az én szájam dicsérhessen téged!
Ha az áldozat kedves volna néked,
Nem kíméleném áldozatomat,
De nem kell néked égő áldozat:
Az alázatos lelket te szereted,
Az tenálad a kedves áldozat;
A töredelmes szívet meg nem veted.
Home