Ó, Úr Jézus, mennyi bánat

Ó, Úr Jézus, mennyi bánat,

Menynyi sóhaj száll utánad

Az örök gyász e nagy napján,

Míg ott függesz a keresztfán!

Keresztedre búsan nézünk,

Érted, veled mi is vérzünk,

Mert miattunk omlott véred,

Bűneinkért lett ily véged.

Sírva nézzük gyötrődésed,

Sírva halljuk könyörgésed, :/:

Mely Atyádhoz értünk szállott,

Fájt a lelked, mégis áldott!

Átvert tested még vonaglott,

Ajkadon bocsánat hangzott,

És a népre átok helyett

Áldást esdett nagy szerelmed.

Te, ki Isten Fia voltál,

Életeddel így áldoztál; :/:

Hirdetted a békességet,

A halálra vitt az téged!

Ó, Úr Jézus, kik itt állunk,

És biztató szódra várunk,

Nézd bánatos szíveinket,

Keresztednél áldj meg minket!

Szent hőse a Golgotának,

Add, hogy menjünk teutánad! :/:

Kövessük azt a szent utat,

Mely Istenhez mennybe juttat;

Vegyük fel mi is kereszted,

Bár alatta szívünk reszket,

Mert szenvedés visz az égbe,

Föl az örök dicsőségbe.

Home