Úr Jézus, idvesség fejedelme

Úr Jézus, idvesség fejedelme,

Én életemnek hű segedelme,

Megtérek hozzád hálaadással,

Szent neved áldom énekmondással,

Emlékezeted elrejtem szívemben,

Rólad éneklek egész életemben.

Mert gyarló voltom bűnben eredett,

De nagy kegyelmed rám kiterjedett,

Istenem voltál kezdettöl fogva,

Nem hagytad a bűnt, hogy tartson fogva,

Sőt a világtól engem elszakasztál,

Szent szerelmedből magadnak választál.

Eljegyzél kegyelmed pecsétjével,

A keresztségnek drága vizével,

Zászlód alá én nevem beírtad,

Néped közé szolgád befogadtad,

Erőtlenségem lelked segítette,

Házad javait velem éreztette.

Testtől születtem s merő test voltam,

Bűnöm sírjában szinte megholtam,

Ámde szent véred drága hullása

Lőn én lelkemnek megtisztulása,

Újjászült Lelked, hathatós voltával,

Felékesített égi koronával.

Hát világ, test, bűn, tőlem távozzál,

Bennem nincs részed, bármit okozzál!

Uram pecsétjét én reám vettem,

Már kegyelméből tagjává lettem,

Fejedelmemnek csak őtet esmérem,

Igéje s Lelke lesz holtig vezérem.

Téged is kérlek, ó áldott Lélek,

Vezess a jóban, amíglen élek,

Hogy a bűnöknek épen meghaljak,

Szent életet kövessek és valljak,

Hogy az én Uram engem megkedveljen

És végre bennem öröme beteljen.

Home