A jászolnál
Éj csöndjén alszik a Fiú, szent a jászol!
Szállásra, szegény helyre tért égi házból.
Dúdoljunk hát halleluját,
Föld üdvét mennyei honból álmodja át.
Egykor ó, ez a kicsi kéz áld és gyógyít,
Igét szól zsenge ajaka, drága jó hírt.
Ártatlan, gyönge homlokát éri majd gúny,
Ám dicsfény koszorúzza Őt újból ott túl.
Home