Áldjátok az Úr nevét

Áldjátok az Úr nevét,

Akik néki szolgáltok!

Mondjátok dicséretét,

Kik hív szolgái vagytok,

Kik állotok házában,

Jártok ő tornácában!

Dicsérjétek, mert jó ő,

És szent nevét áldjátok!

Mert ő igen jókedvű,

Mely jó kegye hozzátok.

Izráelt elválasztá,

Mint ő népét foglalá.

Tudom, ez az Úr Isten

Erősb minden istennél!

Úr ő földön és mennyen,

Megáll beszédeinél!

Amit akar az égen,

Megtész földön és vizen.

Ki e világ végitül

Támaszt terhes felhőket,

Villámokat küld felül,

Midőn bocsát esőket;

Vihart rejtekhelyéből

Küldi nagy erejéből.

Megáll örökké neve

És szent emlékezete,

Ítéli hatalmában

Népét igazságában;

Szolgáinak az Isten

Megkegyelmez kegyesen.

A pogányok bálványi

Ezüstből és aranyból

Kézzel szoktak öntetni;

De mind semmik,

nézd meg jól!

Ők nem szólnak nyelvükkel,

És nem látnak szemükkel.

Nem hallanak fülükkel,

Az ő szájuk nem lehell.

Hozzájuk mind hasonlók

Az ily képet formálók,

Kiknek ő reménységek

Efféle bálványképek.

Kik az Urat félitek,

Jertek, őt dicsérjétek!

A Sionról áldjátok,

És őt magasztaljátok

Az ő lakóhelyében,

A szent Jeruzsálemben!

Home