Ó, pásztor, mit láttam, jöjj
Ó, pásztor, mit láttam, jöjj, halld csak, hogy mit.
Az égen az Istennek angyalit.
Az egyik, egy tündöklő, jót hirdetett,
Hogy Isten ma gyermekként megszületett.
Az angyalkar vígságot, jót hirdetett,
Hogy Isten ma gyermekként megszületett.
Kis istálló jászlában, barmok között,
A pólyába pólyálva látod meg Őt.
Jöjj, pásztor, jöjj, hagy ott az őrhelyedet,
És lásd meg a szunnyadó szent Gyermeket!
Fújd halkan a sípod, most úgy lesz a jó,
Hadd altassa furulya, fuvolaszó.
Nézd, pásztor, a három bölcs bukkan fel ott,
Már régóta követik a csillagot.
Letérdelek kincsükkel nagy boldogan,
Van tömjén ott, mirha, meg drága arany.
És hódolnak Krisztusnak, imádva Őt,
Így láttuk meg együtt az Üdvözítőt.
Nos, pásztor, hát láttad a szent, nagy csodát.
Menj, hadd hallja mindenki, add most tovább!
Home