Ha mástól már segítség nem jő

Ha mástól már segítség nem jő,

Messzünnen hív téged Ő.

/: Jöjj szennyesen, méltatlanul:

Úgy, ahogy vagy, vár az Úr! :/

Ő megbocsátott, s ez elég.

Két karját nyújtja feléd.

/: Fogadd el hát azt a kezet,

Melyet átütöttek a szegek! :/

Mert érted od'adta az Úr

Önmagát ártatlanul.

/: Életed szégyenét lemosta már.

Csak légy az Övé, arra vár! :/

Mert leomlanak a hegyek,

S a halmok megrendülnek,

/: De hűsége soha meg nem inog,

Mindörökké élni fog. :/

Home