Sok ínségünkben hozzád kiáltunk

Sok ínségünkben hozzád kiáltunk,

Felséges Úr Isten,

Mert parancsoltad, hogy megkeressünk

A mi szükségünkben.

Tudjuk, hogy méltán mi bűneinkért

Te megvertél minket,

Mert nem tiszteltünk, sőt ingerlettük

Te szent Felségedet.

A mi atyáink mi velünk együtt

Ellened vétkeztek,

Azért, hogy téged ők nem ismertek,

Téged nem tiszteltek.

Reád maradtunk, mert mindenektől

Mi elhagyattattunk,

Az ellenségtől ostromoltatunk,

Naponként rontatunk.

Ígéretedből, te szent Ígédből

Téged megismertünk;

Szent Fiad által néked könyörgünk:

Légy kegyelmes nékünk!

Ne hagyd, tekintsd meg ígéretedet,

És a te népedet,

Kik tiszta szívböl mostan dicsérik

A te szent nevedet.

Végy ki immáron e nagy inségböl,

Pokol köteléből,

Hogy te szent neved magasztaltassék

Mi nemzetségünktől.

Sok hálát adunk, mint Istenünknek

És mi Teremtőnknek,

Te Szent Fiadnak és vígasztaló

Szentlélek Istennek.

Home