Fel, az árral szemben, testvérem!
Küzdjünk ama jobb honba át!
Kezeljük erősen evezőnk,
Áttörve bátran a vízárt!
S ha zúgnak is a habok néha,
Hogy visszaszorítsanak majd,
Vesd csak szemed bízva az égre
S leküzdöd mihamar a bajt!
Hallod-e a távoli hangot?!
Mily kedves örömének ez!
A mennyei városból hangzik,
Hová a szívünk epedez!
Csak fogd erősen eveződet
S kezedből azt ki ne bocsásd!
Fel! az árral szemben, testvérem!
Honunkba érünk majd, meglásd!