A bús Gecsemáné kertből

1. A bús Gecsemáné

kertből a Golgotára fel,

Egy ösvény tart,

és lelkem ma arról énekel.

E keskeny út a mennybe visz,

De sok rajta a zord tövis.

2. Mert szánt és szeretett minket,

a Mester arra ment,

S hogy bűnben el ne vesszünk,

ott vérzett Ő, a szent.

3. Ó, égi szeretet mélye,

úgy látta, elveszünk,

S kihulló drága vére

lett üdvünk, életünk.

4. Ó, jöjj a szent keresztfához

te bűnös, elveszett,

Ott békét adnak néked

a vérző, mély sebek.

5. És ajkad hálára nyílik,

új ének áldva száll,

Még szebben hangzik

majd fönn a Bárány trónjánál.

Övé a hála, tisztelet,

Mert Ő értünk elvérezett.

Home