Hozzád jövünk, Urunk
1. Hozzád jövünk, Urunk, ó, segíts,
Ne szóljon Igéd hiába!
A szívünk oly sötét, jöjj, segíts,
Ébresszen Igéd világa!
Hadd zengjen Rólad az énekünk,
Áldd meg, ó, Urunk, az életünk!
Ne szóljon Igéd hiába,
Ne szóljon Igéd hiába!
2. Szívünk szent Igédre nem figyel,
Oly sokszor járunk a sárba';
Vágyaink szakítnak Tőled el,
Nem fénylik mécsünk világa.
Lelkednek, Istenem, hadd legyen
Megszentelt temploma a szívem!
3. Ajkunkon hazugság bélyege,
Megrontott életünk átka.
Hogy állunk elődbe így, Urunk,
Naponként Téged imádva?!
Nyisd meg a szemünk, hogy láthassunk,
Szenteld meg ajkunk, hogy áldhassunk!
4. A szívünk összetört, ó, Urunk,
Itt állunk előtted gyászba'.
A mélyből hozd ki az életünk,
Ne szóljon Igéd hiába!
Áldd meg az Igét, hogy érthessük,
Tégedet dicsérve élhessünk!
Home