Bágyadt, fáradt

Bágyadt, fáradt az őszi napsugár

Hervadt, sárgult az egykor zöld határ

Őszi szellő hidegen lengedez,

A völgyben csobogó csermely

Búcsúdalt csörgedez.

Ami csak van e világon,

Minden csak múlandó álom,

De hogyha Jézusban élünk,

Van örök életünk.

Itt e földön zarándok életem,

Sorsom munka, fáradság, küzdelem,

De ha Jézus bírja a lelkemet,

Tudom, hogy megadja nékem

Legjobbik részemet.

Messze, messze a csillagtengeren,

Ott hol bánat, fájdalom nem terem,

Van egy kedves, gyönyörű égi hon,

A szívem csak oda vágyik,

Ott van az én honom.

Home