Ó, bárcsak ezer ajkam volna
1. Ó, bárcsak ezer ajkam volna, és ezer nyelven zenghetnék:
Hirdetném Isten nagy jóságát és véghetetlen kegyelmét!
Azt énekelném szüntelen, hogy csodát művelt énvelem.
2. Ó, miért csüggedsz el én lelkem? Föl, föl és meríts új erőt!
Tégy félre minden földi gondot, hogy tisztán állj az Úr előtt;
A szívem, lelkem mélyéből dicséret szálljon mennybe föl!
3. Ki áraszt énrám égi áldást? Te, áldástosztó Istenem!
Ki véd és óv az életúton? Te, őrizőm és védelmem!
Te hordod bűnöm terheit, kegyelmed óv és gyámolít.
4. Ó, hányszor tapasztaltam eddig szerelmed gazdag özönit!
És hányszor mentettél meg engem, lerontva Sátán tőreit!
És hogyha körülvett az éj, áttörte azt az égi fény.
5. Jóvoltod zengi ajkam, Isten, amíg csak tart az életem,
Amíg csak szívem egyet dobban, csak rólad zeng az énekem;
S míg járok most az utamon, tudom, hogy Krisztust várhatom.
6. Halld meg, ó! égi trónusodról e gyönge gyarló éneket.
Egykor e dicséret is szebb lesz, ha angyalaid közt leszek,
S majd égi karral zeng a szóm: dicsérlek Téged, Alkotóm.
Home