Tündököl az Úr kegyelme égi otthonból reánk
Tündököl az Úr kegyelme égi otthonból reánk;
Ám a földre fényt derítni, azt ránk bízta jó Atyánk.
Hadd ragyogjon fenn a lámpa, fénye az éjt hassa át,
Sok hajósnak a viharba' megmutatja otthonát.
Mély sötétben jár az utunk, szívünk búba, bűnbe járt,
Mégis az Úr hű szeméből kaptunk áldott fénysugárt.
Hadd ragyogjon fenn a lámpa, fénye az éjt hassa át,
Sok hajósnak a viharba' megmutatja otthonát.
Oly sötét a bűnnek éje, zúgva zúgnak a habok
S hány szem kémlel vágytól égve: fény a parton hol ragyog?
Hadd ragyogjon fenn a lámpa, fénye az éjt hassa át,
Sok hajósnak a viharba' megmutatja otthonát.
Krisztus küldött szerte minket, úgy mint Atyja küldte őt,
Hogy megismerjék kegyelmét még az őt nem ismerők.
Hadd ragyogjon fenn a lámpa, fénye az éjt hassa át,
Sok hajósnak a viharba' megmutatja otthonát.
Ó! ne hagyd fényed kihunyni, mert talán egy perc se kell
S egy hajó partot nem érve, éppen akkor süllyed el.
Hadd ragyogjon fenn a lámpa, fénye az éjt hassa át,
Sok hajósnak a viharba' megmutatja otthonát.
Home