HAGYJAD az Úr Istenre

HAGYJAD az Úr Istenre te minden utadat ha bánt szíved keserve, ő néked nyugtot ad.

Ki az eget hordozza, oszlat felhőt, szelet, napját rád is felhozza, Atyád ő, áld szeret.

AZ ÚRRA bízzad dolgod: könnyebbül a teher, ezer baj közt is boldog, aki nem csügged el.

Minek a gond, a bánat? Mit gyötröd lelkedet? Az Istent kérjed, várjad s megnyered ügyedet.

A TE irgalmasságod van rajtam, Istenem, te jól tudod, jól látod, hogy mi használ nekem.

Sorsomat úgy intézed, amint te akarod; bölcs a te végezésed, ha áld ha sújt karod.

UTAD van számtalan sok, Uram és eszközöd; reánk is szent áldásod bőséggel öntözöd.

Művednek akadálya, szünetje nincs soha;úgy téssz, amint kívánja gyermekeid java.

BÍZZÁL, bánatos lélek! Mit bánt a bú, a gond? Él még, ki annyi vészek torkából már kivont.

Bajaidból kiment Ő, szűnnek keserveid; rád még a jó Teremtő víg napot is derít.

ŐBENNE vesd halálig jó reménységedet: Ő biztos révbe szállít a bajból tégedet.

Bár késik a segítség és nem találsz vigaszt: eloszlik gond és kétség előbb, mint véled azt.

Ő MEGCSELEKSZI végre velünk azt, ami jó: ösvényünk erőssége te vagy, Mindenható!

Bár nehéz földi pályánk, könny lepi és tövis, de örök pálma vár ránk: utunk a mennybe visz.

Home