Te vagy az élet
Sok ezer út fut a földön, sok ezer álmos folyó.
Falakat építve magunknak élünk, szívünkbe fagyott a szó.
De ki tudja, hol van a tenger, ki tudja, hol van a cél?
Hol az a híd, amely ezer folyó közt szívektől szívekig ér?
Te vagy az élet, Te vagy út, Te vagy holnap, Te vagy múlt.
Te vagy a kezdet és Te vagy a cél, tavaszok álma, ha fagyos a tél.
Te vagy a tenger, Te vagy a tűz, neved a földön egységbe fűz.
Ahol az életünk sötétbe ér Te vagy a hajnal, Te vagy a fény,
Te vagy az élő remény.
Te vagy a pásztor, de látod: egyedül ébred a nyáj,
viharos ezredév százfelé szórta, s köves az út, ahol jár.
Legyen a test újra eggyé, legyen egy újra a nyáj!
Legyen a földön ó igazi egység, Uram, a szív erre vár!
Te vagy az élet, Te vagy út, Te vagy holnap, Te vagy múlt.
Te vagy a kezdet és Te vagy a cél,
tavaszok álma, ha fagyos a tél.
Te vagy a tenger, Te vagy a tűz,
neved a földön egységbe fűz.
Ahol az életünk sötétbe ér
Te vagy a hajnal, Te vagy a fény,
Te vagy az élő remény.
Névtelen utakon járunk, csak indulunk,
és megállunk, nélküled Jézus.
Te vagy az élet, Te vagy út, Te vagy holnap, Te vagy múlt
Te vagy a kezdet és Te vagy a cél, tavaszok álma, ha fagyos a tél.
Te vagy a tenger, Te vagy a tűz, neved a földön egységbe fűz.
Ahol az életünk sötétbe ér Te vagy a hajnal, Te vagy a fény,
Te vagy az élő remény.
Te vagy az élő remény!
Te vagy az élő remény!
Home