Még nem volt a föld, s az ég
Sem élet a Föld színén
Te szóltál, s eltűnt a sötét
Szavadból így lett fény
A porból élő képmást
Embert teremtettél
Elhagyott, de te nem hagytad el
Megmentőt ígértél
Mint Megváltónk, Gyógyítónk
Megalázkodva, úgy jöttél
A bűnünkkel vállaidon
Keresztet szenvedtél
Harmadnap hajnalán
Egy út nyílt az ég felé
A mélység nem tartott fogva
A sírból kijöttél