Oly sokszor borult az égbolt

Oly sokszor borult az égbolt nem ragyog fénysugár

Megcsal a remény és akkor csapdos a vihar ár.

Menekülne lelkem félve keresve menhelyet

Nem talál sehol e létben a szívem örömet.

Távolból már int felém,

Mesterem ad új reményt,

Hallatszik egy nyájas hang:

/: "Szeretetem el nem hagy!" :/

Túlnézek boldogan innen, nem kell e földi lét

Ott ragyog örök örömben, helyem a menny ölén.

Jöjjön bár veszély nem árthat, oly könnyen hordozom

Mert mesteremet ott látom, az arany partokon.

Home