Bemegyek szent templomodba
Bemegyek szent templomodba, Uram, a szent oltárhoz,
Az aranyos oszlopok közt a királyi trónushoz.
Színed előtt leborulok, szegény bűnös, elnémulok,
Égő füstnek illatával, Uram, néked udvarlok.
Hogy szívemben fölgerjedjen az isteni szeretet,
Piros véred harmatával öntözgessed szívemet.
Add, hogy lelkem tiszta legyen, soha többé ne vétkezzem,
Választottak seregébe engedd, hogy felvétessem.
Bölcs Salamon kőtemplomot épített az Istennek,
Hogy ott legyen lakóhelye a szövetség-szekrénynek.
Elkeríté kárpitokkal, aranyozott szép láncokkal;
Kerubimok ékesíték kiterjesztett szárnyakkal.
Hát én, szegény, földnek férge, mit építsek nevednek?
Lakóhelyet hol szerezzek az isteni Fölségnek?
Aki por és hamu vagyok, bűneimtől roskadozok,
Lábam, hogy a földet nyomja, méltó arra sem vagyok.
Hogyha tetszik áldozatom, lelkemet fölajánlom,
Örökös hű szolgálatra holtomig leláncolom.
Szenteld ékes templomoddá, szent Lelkednek hajlékává
Rendeld égi udvarodban engedelmes szolgáddá.
Home