Meghódol lelkem tenéked

Meghódol lelkem tenéked, nagy Felség,

Szentháromságban ki vagy egy Istenség.

Csak téged illet minden tisztesség,

Mert téged ural az egész föld s ég.

Imád a nagy ég ő teljességével,

Mondván: szent, szent, szent az Úr felségével!

Teljes a föld s ég dicsőségével,

Seregek Ura erősségével!

Imád a földnek kiterjedt nagysága,

Mind e világnak nagy hatalmassága;

A sok népeknek minden országa,

Roppant táborok sűrű sokasága.

Imád téged a napnak fényessége,

Az éjszakának titkos setétsége;

Imád a holdnak ő teljessége:

A csillagoknak szép ékessége.

Imád a tenger s a vizek folyása,

A sok hegyeknek magas fennállása;

Minden szeleknek széjjeloszlása

S a madaraknak ékes szólása.

Imádlak én is téged, Teremtőmet,

Gondviselőmet és Idvezítőmet,

Megszentelőmet s erősítőmet:

Én Istenemet, egy Segítőmet.

Imádlak téged, Urát kezdetemnek,

Urát végemnek s egész életemnek,

Fő szerző okát a természetnek,

Halálnak Urát és kegyelemnek.

Imádlak téged, egyedül Uramat,

Nem vetem másban én bizodalmamat;

Mikor imádlak, halld meg én szómat,

Írd be könyvedbe hódolásomat.

Home