Istenre bízom magamat
Istenre bízom magamat,
Magamban nem bízhatom;
Ő formált, tudja dolgomat,
Lelkem ezzel biztatom.
E világ szép formája
Az ő keze munkája.
Mit félek? – mondom merészen:
Istenem és Atyám lészen.
Öröktől fogva ismerte,
Hogy mire lesz szükségem, :/:
Éltem határát kimérte,
Szükségem s elégségem.
Lelkem, hát ne süllyedezz,
A hitben ne csüggedezz!
Egy kis bajt nem győznél-e meg?
Hogy tántorítana ez meg?
Tudja Isten kívánságod,
Ád is, mert csak ő adhat, :/:
De bölcs, Uram, te jóságod,
Tudod, sok elmaradhat.
Tudom: gondod reám nagy,
Mivel édes Atyám vagy;
Mint akarod, hát úgy légyen!
Másként hinnem volna szégyen.
A valóságos igaz jót
Az Úr meg nem tagadja; :/:
Nagy gazdagság és rakott bolt
Nem fő jó, ritkán adja.
Ki az Isten tanácsát,
Megszívleli mondását,
Azt ő Lelkével serkenti,
Gondját is megédesíti.
E világnak dicsősége
Igen hamar elmarad, :/:
Kit ma gondok sújtnak, végre
Holnap diadalt arat.
Csak Atyámban bízhatom,
Ő megsegít, jól tudom,
Mert az igazaknak Atyja
Hű szolgáját el nem hagyja.
Home