Ahány csillag van az égen

Ahány csillag van az égen, annyi áldást adtál nékem, Istenem,

Köszönöm a jóságodat, hogy a szívem virágozhat énnékem.

Köszönöm, hogy jól ébredtem, lesz ruhám és lesz mit ennem időben,

Köszönöm, hogy velem voltál, kínok között vígasztaltál meg engem.

Ahány fűszál van a réten, annyi szépet adtál nékem, Istenem,

Úgy érik meg igéd bennem, mint a kalász a tavaszi napfényben.

Te adsz fényt és záporesőt, juhaidnak bőven termő legelőt,

Nem takarnak, nem is vetnek, hiányt többé nem szenvednek tebenned.

Olyan színes lett az éltem, amióta én megtértem, Istenem,

Amilyen a búzamező, pipacsvirág mikor kijő teljében.

Te festetted meg az eget, a tarkabarka vadvirágos mezőket,

Úgy fesse át Jézus vére bűntől sötét szívem tiszta fehérre.

Mély a szívem békessége, mint a tengernek végtelen kéksége,

Szélvész fölül zavarhatja, de az alját soha fel nem kavarja.

Kősziklára építettem, biztos alapra vetettem Istenben,

Jöhet szélvész, jeges eső, házamra pusztulás többé már nem jő.

Home