Krisztus keze – Mi csak megyünk, megyünk előre
Mi csak megyünk, megyünk előre,
De nem bánjuk, ha a hegytetőre
Vagy sötét völgybe visz ez az út.
Dobog szívünk, ha levél zörren,
Megbotlunk minden kis göröngyben,
De nem félünk, mert fog Krisztus keze.
Mégis megyünk, mert biztatón int,
Könnyet töröl és sebeket gyógyít,
Fogva tart és emel Krisztus keze.
Remény virrad holnap kopogva,
Kísértőt rejt minden fa odva,
Tövis karma mélyen a húsunkba váj.
Piros cseppek jelzik nyomunkat,
Könnyezve keseregjük a múltat,
Sok mély sebünk oly sajogva fáj.
Hosszú az út az örök hazánkig,
De mondjanak reánk, reánk akármit,
Szemünk folyton mégis előre néz.
Nem bánjuk már a nagy kísértőt,
Feledjük mély sebünket, a vérzőt,
Így már a nehéz sem oly nehéz.
Home