Úr Isten, az én imádságom

Úr Isten, az én imádságom,

Kérlek, vegyed füleidbe

És hallgass meg kérésembe'!

Én Istenem és én királyom,

Értsd meg mondásom.

Tekintsed meg esedezésem,

És halld meg kiáltásomat,

Midőn hívlak, királyomat!

Meghallgatod én könyörgésem,

Bizonnyal hiszem.

Jó reggel meghallgatsz engemet,

Uram, még virradta előtt,

Idején a nap hogy feljött;

Elődbe számlálom ügyemet,

Várván kegyelmet.

Mert egyedül te vagy oly Isten,

Kinek a gonoszság nem kell;

És aki gonosz bűnben él,

Nem mehet hozzád semmiképpen,

Míg él vétekben.

A kábák és az esztelenek

Nem állhatnak színed előtt,

Gyűlölsz minden gonosztevőt,

És tőled távol űzettetnek Az ilyetének.

Akik csak hazugságot szólnak,

A gyilkosokat, orvokat

Szörnyen elveszted azokat;

Kik embert hamisan megcsalnak,

Megútáltatnak.

Én pedig nagy jó reménységgel

Bémegyek szent templomodba,

És imádlak szent házadba;

Nagy jóvoltodért félelemmel

Szolgállak szívvel.

Uram, vezérelj igazságban

Ellenségimnek láttokra,

Kik igyekeznek káromra;

Oktass, hogy a te útaidban

Járhassak jobban.

Mert szájukban nincs egy igaz szó,

Szívük teljes nyavalyával,

Ő nyelvük szól álnoksággal;

Torkuk oly, mint a nyílt koporsó,

Hol nincs semmi jó.

Büntesd meg, Uram Isten, őket,

Tedd semmivé tanácsukat,

Rontsd el ő találmányukat;

Kik ellenkeznek, verd meg őket,

A pártütőket!

És hogy azok mind örüljenek,

Akik bíznak csak tebenned,

Szívből szeretik szent neved:

Engedd, hogy vígan

Felségednek Énekeljenek.

Az igazat mert te megáldod,

Te nagy irgalmasságoddal

Körülveszed, mint paizzsal;

A gonosz ellen őt megtartod

És oltalmazod.

Home