Az Istenhez az én szómat

Az Istenhez az én szómat,

Emelém kiáltásomat;

Hogy felkiálték hozzá,

Beszédem meghallgatá.

Mindennémű szükségemben

Reménységem csak az Isten;

Éjjel kezem feltartom,

Az égre hozzá nyújtom.

Lelkem nagy bánatba esett, :/:

Minden vigasztalást megvet,

Az Isten rettent engem,

Ha róla emlékezem.

Noha Istennek szívemben :/:

Panaszlok nagy ínségemben,

Lelkem mégsem találhat

Semmiben nyugodalmat.

Szemeimet nyitva tartod, :/:

Aludni éjjel sem hagyod;

Erőmben úgy elfogyék,

Hogy egy szót sem szólhaték.

Gondolám a régi időt, :/:

És forgatám szemem előtt

Az elmúlt esztendőket,

Hányám és vetém őket.

Ó, erős és kegyes Isten, :/:

Szent vagy cselekedetidben,

És sehol senki nincsen

Hozzád hasonló Isten.

Csuda, Isten, a te dolgod, :/:

Amint gyakran megmutatod,

Minden népek jól látják,

Nagy voltát hatalmadnak.

Home