Az éltem Jézus, nélküled teljes
Az éltem Jézus, nélküled teljes boldogtalanság.
Hajó háborgó tengeren, szelek, ha űzik, hajtják.
Tanácstalan vergődve rajt’, segélyt sehol se látok.
Nem int felém se rév, se part s a hullám sírja tátog.
Az utam, Jézus, nélküled sötét, a szörnyű éjben,
Nagy tétován csak tévelyeg, hogy célhoz el ne érjen.
A bűn vadonból nélküled ki sem jutok talán már,
Hazám se látom meg soha s az éjben csak halál vár.
De Jézus, mellettem ha vagy,
nem tölt el félelemmel: Hullám ha
harsog, háborog s viharba’ reng a
tenger. Ha vernek tékozló habok,
annál nagyobb a békém s a
szívem csendesen dobog kipróbált menedékén.
Uram, ha Te vezérem vagy és
tündöklő világom, Utat mutatsz
az éjben is, szemem csak rád
vigyázzon. S habár az út rögös,
nehéz, s vak, végtelen az éjjel,
Tudom, hazáig hű kezed bizonnyal elvezérel.
Home