Én nem tudom

Én nem tudom, mért szeretett úgy minket,

Kit hódoló angyalsereg imád;

S miért akart ő bűnös tévelygőket

Keresni úgy, mint elveszett juhát.

Csak azt tudom: lejött közénk a földre,

Hol jászolágy volt első otthona,

S hogy kicsiny Názáret ácsműhelyén át

Eljött Megváltónk, Isten egyszülött Fia.

Én nem tudom, hogy volt oly nagy türelme

Míg szenvedett, én el nem mondhatom,

S hogy törte szívét kínkereszten össze

A harminchárom éves fájdalom?!

Csak azt tudom: tört szíveket meggyógyít,

Megbátorít, ha félelem fog el,

Bűn szolgaságát szabadságra váltja,

Mert itt van Jézus, még velünk Immánuel!

Én nem tudom, mint hódol majd előtte

Egész világ, ha minden vész elül.

Milyen dicső öröm lesz, hogyha végre

Szeretettel a szív beteljesül.

Csak azt tudom: Az ég is harsonázik,

És karba’ zeng a lelkes emberár,

Az ég, a föld is ujjongja egymásnak,

Hogy a világ üdvözítője a Király.

Home