Vándorutam álmodozva járom

Vándorutam álmodozva járom,

Lelkemen borong a fájdalom.

Éjszakán is elkerül az álom,

Akkor is a szívem fájlalom.

Szánj meg, ó, mert bűnöm, mint a tenger,

Néha majdnem összeroskadok,

Ím, előtted áll egy bűnös ember,

Szánj meg, ó, bár méltó nem vagyok!

Ködbe tűnt a szívem tarka rétje,

Bánatom az égig tornyosult,

Zord magányom kínos éj sötétje

Szívet tépő módon rám borul.

Itt hozom az éltem romlott útját,

Íme, Néked én most átadom.

Fogadd szívem minden hódolatját,

S egész éltem, drága Jézusom!

Bűnbocsánat éltető igéjét

Jézus szólja mennyből most hozzád.

Kínos éjed minden fájdalmáért

Hozta Ő szent, nagy áldozatát.

Golgotán van bűnödre bocsánat,

Megtisztít az áldott, drága vér.

Tűnjön el a szívedből a bánat,

Megbocsát Atyánk a Jézusért!

Home