Porból kiáltok, a magasba

Porból kiáltok, a magasban

Halld meg kérésemet!

Ó! szállj le hozzám, hogy

Magamban megérezhesselek!

Ó! nem futó árnyékot kívánom,

Nem tűnő képedet:

Kegyelmed lényegét sóvárgom:

Szentlelked, tégedet!

Ah! ez elég! Reménynek,

Vágynak elég tartalmat ád!

Beszélni véled, hallni vágylak!

Illetni, nézni rád!

Legyek: ki ég, de tőled lángol,

Fényt szór; de lényedet!

Ki lelkesül, de lelked által

S szerelmeddel szeret!

Ó! ez minden vágyam, reményem,

Királyom, add meg, add!

Ne éljek én, csak élted éljen

S csak érted s általad!

Home