Társra várva jár az ember

Társra várva jár az ember,

Boldog, hogyha rátalál.

Szívben égő érzülettel

Egy lesz éltük útja már.

Álmuk, vágyuk oly sok színű,

Összeköti szívüket;

Körbefonja, mint a gyűrű

Éltüket a szeretet.

Dúsan hinti most ez utat

Szépen díszlő sok virág.

Csakhogy szirmuk megfakulhat,

S gondok útja visz tovább.

Ámde összefogva hitben,

Könnyebb lesz a próba már,

Egymást féltő szeretetben

Szívük oltalmat talál.

Kérjük most az Úr kegyelmét:

Házasságuk szép legyen,

Szívük minden drága kincsét

Óvja égi kegyelem!

Évek múltán is ragyogjon

Tiszta fényű szeretet,

Rájuk áldást Isten adjon!

Adjon boldog életet!

Home