Nagy Istenünk, Te Úr vagy

Nagy Istenünk, Te Úr vagy

az ég, föld felett,

Lehajolsz mégis hozzánk,

s őrzöd népedet.

Immár együtt vagyunk,

és jöttödre várunk,

Szent templomodban

esdve mind Téged áldunk,

Szent templomodban

esdve mind Téged áldunk.

Az Úr beszéde élet,

mint hűs, szent forrás,

A fáradt, beteg szívnek

áldott újulás.

E forrás réges-rég

ránk árasztja üdvét,

És ontja nékünk dúsan

az élet vizét,

És ontja nékünk dúsan

az élet vizét.

Az Úr Jézusnak vére

nyújt égi üdvöt.

Most emlékezünk erre;

érettünk ömölt.

Az Úr asztalán vár

a kenyér, a pohár;

A Pásztor itt van köztünk,

így boldog a nyáj,

A Pásztor itt van köztünk,

így boldog a nyáj.

Home