Boldog az ember nyilván

Boldog az ember nyilván,

Ki az Istent féli,

Ő útaiban járván,

Ösvényit kedveli.

Mert magadat táplálod

Kezed munkájával,

Isten megáldja dolgod,

Lát jó állapottal.

Házadban feleséged,

Mint a szőlővessző,

Szép gyümölcsöt hoz néked,

Ha eljő az idő.

Meglátod gyermekidet

Te asztalod körül,

Renddel, mint olajvesszőt,

Kikben szíved örül.

Ez igen szép ajándék,

Mit az Isten enged

Az őbenne hívőknek,

Akiket ő szeret.

És végre te meglátod

Fiadnak fiait,

A Sionnak csudálod

Nagy szép békességit.

Home