Én Istenem! Sok nagy bűnöm

Én Istenem! sok nagy bűnöm

Lelkemet szorongatják;

Itten nincsen, ki segítsen,

Hát kihez folyamodjam?

E világon minden úton

Akármerre indulok:

Súlyos terhem, betegségem

Ki elvegye, nem látok.

Hozzád térek, végy be, kérlek,

Jó Atyám, s haragodban

Meg ne büntess, légy kegyelmes

Hozzám te szent Fiadban.

Ha terhelnem, kell szenvednem

Az igaz ítélettől:

Bár itt büntess, csak ott kedvezz:

Ne vesszek el örökűl.

Ha kereszted reám veted,

Adj engedelmes szívet,

Hogy tűréssel és reménnyel

Várjam üdvösségemet!

Nyújtsd kegyelmed és Szentlelked,

Hogy engem vezéreljen;

Bűn, ellenség s hitetlenség

Kárhozatra ne vigyen!

Mint kis madár, ha szélvész jár

Az égi csattogásban,

Rejtez fákban és odúkban,

Hol megmaradhat bátran:

Így a bűnök, halál s ördög

Engemet ha rettentnek:

Rejtekhelye vagy, reménye,

ó, Krisztus, én lelkemnek.

Sebeidben rejts el engem,

Hol bízvást megmaradok;

Bár kínt valljak, vagy meghaljak,

Jól tudom: hozzád jutok.

Te énnékem ellenségem

Haláloddal meggyőzted,

Boldog helyem, idvességem

A mennyben megszerezted.

Áldott Isten egy felségben,

Tebenned szívem örül,

Mert te szavad áll s megmarad:

Aki hiszen, idvezül.

Home