Itt állok jászolod felett, ó, Jézusom, szerelmem

Itt állok jászolod felett, ó, Jézusom, szerelmem,

Eljöttem, elhoztam neked, amit kezedből nyertem;

Vedd elmém, lelkem és szívem,

Hadd adjam néked mindenem,

Hogy kedves légyek néked!

Nem éltem még e föld színén: te értem megszülettél;

Még rólad mit sem tudtam én: tulajdonoddá tettél;

Még meg sem formált szent kezed,

Már elválasztál engemet,

Hogy társam légy e földön.

Halálban, éjben vártam én: fölkelt a nap rám véled.

Terólad ömlik rám a fény: a béke, boldog élet,

A lélek ékességei;

Belőlük hitnek mennyei

Szép tisztasága árad.

Csak nézlek boldog szívvel, és nem győzlek nézni téged,

Szóm és erőm mind oly kevés, hogy elmondhassa néked:

Bár felfoghatna tégedet

Az emberszív és ismeret,

Hogy megfejthesse titkod!

Megváltóm, egy kérésemet nem vetheted meg nékem:

Hogy szívem mélyén tégedet hordozhatlak, remélem,

És bölcsőd, szállásod leszek;

Jövel hát, tölts el engemet

Magaddal: nagy örömmel!

Home