Szívünk vígsággal ma bétölt

Szívünk vígsággal ma bétölt,

Mert ígéret szerint felkölt

Istenfélők számára

Az igazság fényes napja:

Újtestámentomnak papja

Eljött, kit sok szent vára.

Csillag villog, Ragyog már rám,

melyet Bálám láta régen,

Fénylik, mint szép nap az égen.

Megszáná az Úr estünket,

Felöltözé portestünket,

Szent kegyelme mily drága!

Győzelmei már megszűnnek

A kárhozatszerző bűnnek,

Törvénynek nem sújt átka;

Mérge, férge a pokolnak

Megromolnak ma végképpen,

Nem árthatnak semmiképpen.

Próféta, kinek nincs mása,

Jött hozzánk, hogy népét lássa,

Bölcsességre oktassa;

A főpap jött, hogy áldozzon,

Tiszta szívet, lelket adjon,

Világ bűnét elmossa;

Eljött s meglett a szenteknek,

Felkenteknek fejedelme,

Királya, fősegedelme.

Emberré lőn Isten Fia,

Emberekért atyánkfia

Hogy így ő nékünk lenne.

Máriától, tiszta szűztől,

Nem földi, vagy testi tüztöl,

Hogy minket szentté tenne.

Fényes, kényes Eljövése,

Születése nem volt néki,

Bár a menny királyi széki.

Légyek benned, te énbennem,

Jézus, engedj hozzád mennem,

Ha te is hozzám jöttél;

Adjad: légyek a te híved,

Essék meg rajtam hü szíved,

Ha kegyelmedbe vettél,

Mert nincs más kincs,

Mely hívekkel, bús szívekkel jól tehetne,

Boldogságot szerezhetne.

Szelídség volt minden dolga,

Önként leve értünk szolga,

Megalázta önmagát;

Földi fényt, hírt nem kergete,

Szerény munkás volt élete

S vérén szerzé birtokát;

De épp ez szép bizonysága,

Hogy országa lelki, belső,

Királysága égi, első.

Jézus, engedj hozzád mennem,

Éljek benned, te énbennem,

Ha te hozzánk eljöttél;

Adjad, legyek igaz híved,

Ó, essék meg rajtam szíved,

Ha kegyedbe bevettél;

Mert nincs más kincs, mely hívekkel,

Bús szívekkel jót tehetne,

Boldogságot szerezhetne.

Home