Mindig velem, Uram

Mindig velem, Uram, mindig velem,

Még ha nem láthat is gyarló szemem.

Azért ez énekem:

Velem van Istenem,

Velem van Istenem,

Mindig velem!

Nem mondtad-é, Uram, híveidnek,

Hogy Szent Lelked

fog majd lakni bennek?

Templomoddá engem tégy hát,

és légy velem,

Tégy hát, és légy velem,

mindig velem!

Veled megfeszített új életben

Élek most, nem, nem én, Te élsz bennem.

Hit által élek már,

mert Jézus velem jár,

Mert Jézus velem jár,

énvelem jár.

Kétségem, félelmem s bánatimban,

Tudom, bizton vagyok karjaidban.

Nappal s bús éjjelen

az Úr mindig velem,

az Úr mindig velem,

mindig velem.

Járjak bár a halál

sötét völgyén,

Velem vagy ott is,

hát mit féljek én?

Vessződ megvéd engem,

velem vagy Istenem!

Velem vagy Istenem,

mindig velem.

S majd ha otthon

egyszer megláthatlak,

Bűn, bú, halál

hol már nem árthatnak,

Ezt zengem szüntelen:

Velem az Úr, velem,

Velem az Úr, velem,

mindig velem!

Home