Ember; gondolj a megtérésre
Ember, gondolj a megtérésre,
Míg az idő kedvez neked!
Figyelj az Isten intésére
S meg ne keményítsd szívedet!
Mert ha most megkeményíted,
Örökké tart büntetésed,
Örökké tart büntetésed.
Az Isten folyton szól tenéked,
Ó! hát ragadd meg üdvödet!
Most választhatsz halált, vagy éltet:
Válaszd inkább az életet!
A bűnöst szánja Ő mindig,
Halálán nem gyönyörködik,
Halálán nem gyönyörködik.
Hogy javítsuk önmagunkat,
Mi arra oly gyengék vagyunk.
Kegyelme munkálja javunkat,
Ha bízva hozzá fordulunk.
Azért siess keressed Őt!
Használd fel jól a kegyidőt,
Használd fel jól a gyegyidőt!
Jaj, néked, ha bezárod szíved
S ha megveted a hívó szót.
Hiába hangzik zörgetésed,
Akkor majd Ő se nyit ajtót!
Ki nálad egykor zörgetett,
Majd nem bocsát be tégedet,
Majd nem bocsát be tégedet.
Home