Könyörgünk néked, ó Isten Fia

Könyörgünk néked, ó Isten Fia,

Nyomorultak bizonyos oltalma,

Ki uralkodol a mennyországba':

Tekints reánk, Krisztus Jézus, megnyomorodtakra I

Szertelen ront minket a pogányság,

Mert övé már minden hatalmasság;

Vagyunk immár sokaknak csak csúfság:

Ugy minékünk, Krisztus Jézus, mindenben bátorságI

Istállókat sok szent templomidba

Csináltanak te bosszúságodra,

Melyben készek minden gonoszságra:

Tekints reánk szent Atyáddal, megnyomorodtakra!

Oltalmazzad keresztyén népedet,

Rontsad meg már a pogány népeket,

Kik foglalnak bűnben sok időket:

Tiltsd meg immár, Krisztus Jézus, szertelenségüketl

Légy minékünk kegyelmes királyunk;

Ne bírassék pogánytól országunk,

Se ne nézzed a mi bűnös voltunk:

Szent Atyáddal, Jézus Krisztus, emlékezzél rólunk I

Te híveid, tehozzád kiáltunk,

Igaz hittel hozzád folyamodunk;

Pogányságban élni nem akarunk:

Mennyországban uralkodást te általad várunk!

Vígasságos időket adj érni

Szolgáidnak, kik tudnak tisztelni,

Szent Atyádnak mondásiban járni:

Bátorságot adj ő nékik ellenséget győzni!

Segedelem te tőled adassék,

Hogy dícsérjen tégedet a község;

Hozzád illik a bizony Istenség,

És te néked esedezik egész keresztyénség.

Te népednek légy oltalmazója,

Téged kérünk, Istennek szent Fia!

Énekeljünk néked vígasságban,

Szent Atyáddal, Szentlélekkel ki vagy mennyországban!

Home