Uram, te nagy haragodban
Uram, te nagy haragodban,
Mely miatt vagyok búban,
Engemet ne feddj meg!
És haragodnak tüze,
Szűnjék meg sebessége,
Melyben ne büntess meg!
Nékem, Uram, légy irgalmas,
Mert vagyok nagy fájdalmas.
Ne hagyj, Uram, kérlek!
Gyógyítsd meg sérelmimet,
Elrettent tetemimet
Újítsd meg, hogy éljek!
Térj, Uram, kegyesen hozzám,
Mert, jaj, elfogyatkozám!
Te nagy irgalmadból
Szánj meg nagy nyavalyámban
És keserves kínomban:
Ments meg a haláltól!
Elfáradtam bánatimban,
Egész éjjel sírtomban;
Könnyhullatásaimmal
Nedvesítem ágyamat,
Áztatom nyoszolyámat
Sűrű siralmimmal.
Én szomorúságim miatt
Én két szemem elsorvadt
És elhomályosult;
Ezt szerzik ellenségim,
Vigadnak gyűlölőim,
Min szívem elbúsult.
Azért minden ellenségim
És én háborgatóim,
Pironkodjatok el!
Már mind hátra térjetek,
És megszégyenüljetek
Nagy hirtelenséggel!
Könyörgésem meghallgatja az
Úr, és elfogadja
Én imádságomat,
És amit tőle kérek,
Minden jókat megnyerek,
Úgy kívánja jómat.
Home