Nézd, Urunk, a szívünk sírva kesereg
Elveszett lelkeknek serege felett.
Kik rohanva mennek az örvény felé,
Az örök hazának ürege elé.
Egyikünknek atyja, másnak gyermeke,
némelynek barátja, lánya vagy neje
ott van a seregben, ádáz bűn között,
A gonosz igája alatt nyögve nyög.