Galilea, Galilea! Drága
Galilea, Galilea! Drága idők nagy tanúja!
Egykor a menny Ura itt lenn,
Tanított a tengereden.
Galilea, Galilea! A te neved a föld felett.
Mindenfelé hírben marad,
Míg süt a nap az ég alatt!
Vizeiden egykor ott járt
Üdvözítőnk, s a hullám árt
Csendre inté s az engedett,
Szavára lecsendesedett.
Belőled jőtt az üdvfolyó,
Mely messze folyt s lett üdvadó.
Most is folyik hozzánk s felénk,
Melytől életre ébredénk.
Home