Aki nem jár hitetlenek tanácsán

Aki nem jár hitetlenek tanácsán,

És meg nem áll a bűnösök útján,

A csúfolóknak nem ül ő székében,

De gyönyörködik az Úr törvényében,

És arra gondja mind éjjel, nappal:

Ez ily ember nagy boldog bizonnyal.

Mert ő olyan, mint a jó termő fa,

Mely a víz mellett vagyon plántálva,

Ő idejében meghozza gyümölcsét,

És el nem szokta hullatni levelét;

Ekképpen amit az ember végez,

Minden dolgában megyen jó véghez.

De nem ígyen vannak a gonoszak;

Hanem, mint az apró por és polyvák,

Melyek a széltől széjjel ragadtatnak:

Így az ítéletben meg nem állhatnak

A gonoszok és kik bűnben élnek,

Az igazak közt helyet nem lelnek.

Mert az Isten ismeri útjukat,

Az igazaknak érti dolgukat;

Azért mindörökké ők megmaradnak;

De akik csak a gonoszságban járnak,

Azoknak nyilván mind elvész útjuk:

Mert Istennek nem kell az ő dolguk.

Home