Kezdetben éj volt

Kezdetben éj volt,
Majd Isten így szólt:
„Fakadjon fényesség!”
Harsonazajjal
serken a hajnal,
S elárad győztesként.

Keríte ekkor
Isten a habból
Téres szép kupolát;
Ormára rakja
második napra
Mennyek kék csarnokát.

Alkota aztán,
bölcsen elosztván,
Tengert és szárazat;
Füvet, fát, csengő
gyümölccsel rengő,
Illatos ágakat.

Negyednap szerze
fényből a mennyre
Lenhajú, szép Napot;
Éjjelre sápadt
holdkaréjt állat
S temérdek csillagot.

Halat a vízbe
küld ötödízbe,
Fickándó sereggel;
Széptollú szárnyast
egekbe áraszt
Pompázó színekkel.

Állatok népe
érkezik végre
Földünkre hatodnap:
Mókus és farkas,
gyík, teve, szarvas
Társasan vigadnak.

Ember kél végül
Isten kezéből
Széttekint merengőn;
Úr lelke rajta,
mozdul az ajka:
Áldott légy, Teremtőm!

Home