Kezdetben éj volt

Kezdetben éj volt,

Majd Isten így szólt:

„Fakadjon fényesség!”

Harsonazajjal

serken a hajnal,

S elárad győztesként.

Keríte ekkor

Isten a habból

Téres szép kupolát;

Ormára rakja

második napra

Mennyek kék csarnokát.

Alkota aztán,

bölcsen elosztván,

Tengert és szárazat;

Füvet, fát, csengő

gyümölccsel rengő,

Illatos ágakat.

Negyednap szerze

fényből a mennyre

Lenhajú, szép Napot;

Éjjelre sápadt

holdkaréjt állat

S temérdek csillagot.

Halat a vízbe

küld ötödízbe,

Fickándó sereggel;

Széptollú szárnyast

egekbe áraszt

Pompázó színekkel.

Állatok népe

érkezik végre

Földünkre hatodnap:

Mókus és farkas,

gyík, teve, szarvas

Társasan vigadnak.

Ember kél végül

Isten kezéből

Széttekint merengőn;

Úr lelke rajta,

mozdul az ajka:

Áldott légy, Teremtőm!

Home