Légy ítélőm, Uram

Légy ítélőm, Uram,

Mert hűséggel jártam

És éltem nagy ártatlanul!

Azért hiszem az Istent,

Hogy ő engemet megment

Minden háborúságomtól.

Próbálj és kísérts meg,

Ügyemet jól nézd meg:

Meglátod tisztaságomat!

Vizsgáld meg veséimet,

És próbáld meg szívemet,

Hogy értsed indulatomat.

Látom szemem előtt

Kegyelmességedet,

És azon vagyok szüntelen,

Hogy minden dolgaimban

Járjak igazságodban,

Ne vétsek Felséged ellen.

A hazug emberek

Nálam nem kedvesek;

A tettető csalárdokat

Szívem szerint gyűlölöm,

És nagy távol kerülöm

Az álnoksággal járókat.

A gonosztevőknek

És hamis népeknek

Társaságukat gyűlölöm.

Ő gyülekezetükben

Nem ülök semmiképpen,

Sőt előttem sem szenvedem.

Belső tisztaságban

És ártatlanságban

Én kezeimet megmosom;

Tisztán téged dicsérlek,

Áldozván Felségednek,

Oltárod körül forgódom.

Éneki felszóval

És víg hangossággal

Magasztalom Felségedet;

Néked adván hálákat,

Hirdetvén csodáidat,

Mindenütt áldlak tégedet.

Uram, hajlékodat,

Szeretem házadat,

Holott lakol dicsőséggel,

Szent helyedet kedvelem,

És azt feljebb becsülöm

Minden e világi kincsnél.

Ostorodat, Uram,

Fordítsd el énrólam,

Ne büntess a bűnösökkel!

Vélük ne verd lelkemet,

Ne vedd el életemet

A vérontó emberekkel!

Az én lábam megáll,

Tágas helyet talál,

És megmarad ösvényiben:

Azért, Uram, dicsérlek,

És örömmel tisztellek

A hívek szent seregiben.

Home