Tudom, az én Megváltóm él
Tudom, az én Megváltóm él,
Hajléka készen vár reám;
Már int felém és koronát
Ígér a földi harc után.
Bár a világ gúnyol, nevet,
A honvágy tölti lelkemet,
Mert nemsokára hív az Úr:
Jöjj haza, jővel, gyermekem!
Kitárt karjával vár az Úr:
Jer, pihenj, nyugodj keblemen!
Remélek Jézusomban én,
Ő törlé el sok bűnömet;
Ajkáról hívón zeng felém:
„Jer haza, vár rád Mestered!”
Bár a világ gúnyol, nevet,
A honvágy tölti lelkemet,
Mert nemsokára hív az Úr:
Jöjj haza, jővel, gyermekem!
Kitárt karjával vár az Úr:
Jer, pihenj, nyugodj keblemen!
Előttem oly csudálatos,
Hogy értem szállt a földre le;
Miattam annyit szenvedett,
Bűnömért annyit véreze.
Bár a világ gúnyol, nevet,
A honvágy tölti lelkemet,
Mert nemsokára hív az Úr:
Jöjj haza, jővel, gyermekem!
Kitárt karjával vár az Úr:
Jer, pihenj, nyugodj keblemen!
Tudom, hogy közel Mesterem,
Az óra fut, a nap közel;
Elébe állok csakhamar,
Megváltó Jézusom, jővel!
Bár a világ gúnyol, nevet,
A honvágy tölti lelkemet,
Mert nemsokára hív az Úr:
Jöjj haza, jővel, gyermekem!
Kitárt karjával vár az Úr:
Jer, pihenj, nyugodj keblemen!
Home