Ó, megsebzett Krisztus-fő

Ó, megsebzett Krisztus-fő, te kíntól meggyötört!

Rút tövisek közt vérző, megcsúfolt s összetört!

A legszebb arc te voltál, csodásan tiszta, szent,

Ki most reád néz, megszán: szívből köszöntelek!

Ó, tündöklő tekintet a nagy világ felett!

Ég s föld hódol előtted, nincs nálad fényesebb.

Most égő pillantásod megtört, halványra vált;

Sok bűnöm meggyalázott és átkot szórt reád.

Mily sok kínt tűrtél értem és mennyi szenvedést!

Én halált érdemeltem s Te halált bűnömért.

Itt állok most, ne vess meg, mint nyomorult, szegény;

Irgalmadért esengek: ó, áldón néz felém!

Mély fájdalommal állok a keresztfa alatt

És nézem kínhalálod, míg szívem megszakad.

Ha életed ellobban s lehanyatlik fejed,

Hull könnyem bánatomban, megváltó Szeretet.

Ó, Jézus, téged áldlak sok-sok gyötrelmedért;

Leborulva imádlak kínszenvedésedért.

Add, hogy szolgálva híven, ne térjek tőled el,

S ha végsőt dobban szívem, benned pihenjek el!

Home