Dícséretet mond nyelve mindennek

Dícséretet mond nyelve mindennek

Tenéked, könyörülö Istennek,

Hogy meglátván nyavalyás sorsunkat,

Elvégezted szabadításunkat,

E végre Fiad küldéd e világra,

Hogy útat nyisson nékünk mennyországra.

Megaláztad, hogy felmagasztaljon,

ő szomorkodott, hogy vígasztaljon;

Szegénységben élt, hogy gazdagítson,

Meghalt, hogy minket megszabadítson

Kárhozatától az örök halálnak:

Ily dolgot még angyalok is csudálnak.

Áldott légy, Atyánk, hogy könyörültél

És hozzánk ilyen megtartót küldtél!

Vígy elébb ennek ismeretében,

Adj idvességet Fiad nevében;

Igaz hit által köss össze ővele,

Melynek a szeretet légyen kötele.

Tekints Fiadnak szent érdemére,

Melyet elődbe tett drága vére;

Érte bocsásd meg sok bűneinket.

A kárhozattól szabadíts minket,

Általa végre hozzád égbe érjünk,

Ott szent Fiaddal s Lelkeddel dicsérjünk!

Home