Adjatok hálákat az Úrnak

Adjatok hálákat az Úrnak,

Mert nagy az ő kegyessége,

És nagy volta szent irgalmának

Megmarad most és örökre!

Izráel, bátorsággal mondjad,

Hogy megáll kegyelmessége;

Irgalmas voltáról azt valljad,

Hogy megmarad mindörökre!

Az Úrhoz én nagy ínségemben

Könyörögvén felkiálték,

És meghallgata kérésemben,

Tőle segedelmet nyerék.

Az Úr Isten vagyon énvélem,

És tőlem másuvá nem tér,

Hát kitől kelljen nékem félnem,

Mit árthat nékem az ember?

Az Úr énnékem erősségem,

És én őróla éneklek;

Csak ő énnékem segedelmem,

És én őbenne reménylek.

A hívek vígan énekelnek

Az ő hajlékukban széjjel,

Mert jobb keze az Úr Istennek

Nagy erős dolgokat mível.

Az Úr megbüntete engemet,

És igen megostoroza,

De nem akará elvesztemet,

És a halálnak nem ada.

Nyissátok meg azért kapuit

Az igazság templomának,

Hogy bemenvén, nagy dicsőségit

Dicsérhessem e nagy Úrnak.

E kő, amit a házépítők

Ítéltek megvetendőnek,

Az épületbe helyezteték,

Lőn feje a szegeletnek.

Ez pedig az Úr Istentől lett,

Aki ezt ígyen rendelte,

E dolognak szemeink előtt

Csudálatos hossza-vége.

Áldott, aki az Úr nevében

Eljöve nagy dicsőséggel!

Áldunk, dicsérünk egyetemben

Az Úrnak háza népével!

Adjatok hálát e nagy Úrnak,

Mert nagy az ő kegyessége,

És nagy volta szent irgalmának

Megmarad most és örökre!

Home